A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Állati rovat

Naaa, hagyjál már békén!

Találós kérdés. Megeszi a kajádat, befekszik az ágyacskádba, rád ugrik a sötétben, és bármilyen pózban képes elaludni. Ki az?Ha macskacicóval élsz egy fedél alatt, egy pillanatig sem fogsz unatkozni. Mindig kitalál valami őrültséget, hogy megnevettessen, például lehulló vízcseppekre vadászik a mosogatóban, papírzacskóval a fején tolat végig a nappalin, rád esik a szekrény...

Tovább olvasom

Kik úsznak alattam?

Türkizszínű tenger, olyan tiszta, hogy látni a legalját. Igen, kivéve, ha kicsit beljebb úszom, ahol már nem látni.És ahol már nem látni, kénytelen vagyok a képzeletemre vagy hiányos ismereteimre támaszkodni, és nyomban kifordult szemű rémeket gondolok oda, meg ezerfogú, buta arcú, tátogó szörnyeket, meg rettenetes kígyókat, éhes vízi szőrmókokat, amiknek tüdejük meg kopoltyújuk is van,...

Tovább olvasom

Mostantól hozzánk tartozol

Én egyszer láttam bebörtönzött kutyákat életemben. Az egyikért letettem az "óvadékot", és hazavittem.Vasrácsok közt látni egy szabadságra és boldog futkározásra teremtett élőlényt mindig szívszorító. Ha belép közéjük az ember, bizonytalanul csóválni kezdenek, orrukat a rácshoz nyomják, sötét szemük pedig azt kiáltja, ne hagyj itt megőrülni, ne hagyj itt...

Tovább olvasom

Trillázók és csicsergők

Azért szeretem a madarakat, mert alapvetően tojnak az időjárásra. Vagyis még soha nem hallottam olyat, hogy két madár arról csivitelne, hogy most minek esik, meg minek fúj, és hogy bezzeg tavaly ilyenkor már térdzokniban lehetett futkosni.Viszont, mintha öröknaptár lenne a fejükbe építve, ami szintén nem függ az időjárástól, sem a globális felmelegedés rémhíreitől....

Tovább olvasom

Selyemgombóc, törpefüles és a többiek

Kiskoromban nagyon szerettem volna egy testvért, de nem kaptam. Akkor legalább egy kiskutyát! - könyörögtem. Papagájt kaptam. Az is jobb, mint a semmi. De utólag belegondolva, egy nyuszi vagy hörcsög inkább kielégítette volna a kicsi, szőrös és dögönyözhető barát iránti vágyamat.Szőrös mesterA gyermekpszichológusok támogatják, hogy a gyereknek legyen egy minimum rágcsáló szintű haverja, még akkor is, ha az illető...

Tovább olvasom

Apu, hogy megy be?

Apu, hogy megy be az a nagy elefánt az oroszlán barlangjába, hogyha meghívják teára? Így szól gyerekkorunk klasszikusa.Apáinktól a soha meg nem kapott válasz, hogy sehogy, kisfiam, mert az elefánt nem hülye, és különben is utálja a teát. Igaz, hogy egy picit tényleg úgy néz ki, mintha tisztára dinka lenne, de ez csak agyafúrt álca.Nem vicc!Mindent összevetve az elefánt egyáltalán nem az, aminek...

Tovább olvasom

Az ártány, a göbe meg az emse

A disznó egy fatális félreértés áldozata. Ő ugyanis arra született, hogy boldog legyen, mi másért lenne különben az elejétől a végéig rózsaszín, miért lenne vicces turcsi orra és kunkori farkincája?Az ember viszont azt hiszi, hogy a disznó egy mocskos, részeg, kövér, büdös állat, legalábbis ezekkel a jelzőkkel szokta emlegetni, és éppen ezért büntiből bezárva tartja, majd befalja....

Tovább olvasom

Minek nekünk óriáspanda?

Sokat gondolkoztam, hogy miért teremtett a Mindenható állatokat. Az nem indok, hogy azért, mert csak, meg hogy legyen mit ennünk, vagy hogy valakinek a szekeret is húzni kell. Az ember az állatok nélkül is elcibálná valahogy azt a szekeret, és ha nem lenne hús, enne, például csokis fánkot.Azt hiszem, az állatok azért lettek teremtve, hogy őket elnézegetve szebbnek, okosabbnak, boldogabbnak és vidámabbnak érezzük magunkat....

Tovább olvasom

Mi leszek, ha nagy leszek?

Vajon az állatokban is feléled az anyai, apai szeretet, amikor világra hozzák a kicsinyeiket? Vagy csak ösztönkésztetésről van szó, amikor életük árán is megvédelmezik az esetlent?Láttam egy filmet az egyik természetcsatornán, és megkaptam a választ a fenti kérdésre. Igen, az állatokat is, ahogy az embereket, részben az ösztöneik vezérlik....

Tovább olvasom

Könyörgöm, fogd már be!

Mostanában valahogy gyakran felbukkannak az életemben a madarak. Szépek, viccesek és bölcsek, a hajnali csacsogók az énekükkel kápráztatnak el, a belvárosban peckesen sétálgatók a bátorságukkal és az intelligenciájukkal...Ha az ember kora nyáron utazik a tengerre, hallgathatja a sirályok kacagását. A nyár végén már inkább vijjognak, de júniusban még emberhangon hahotáznak, hogy senki nem...

Tovább olvasom