A hónap neve érdekes változásokon ment keresztül. A régi római naptárban Sextilisként szerepelt, miután sokáig márciussal kezdődött az év, ez volt a hatodik – sextilis – hónap.Később Augustus császár lett a névadó. Az augusztus szó jelentése: a legszerencsésebb – ami a császár pályájának szerencsés alakulására utal....
Nyárhóként vagy az Áldás havaként is emlegetik júliust, amely a régi római naptárban (ötödik hónap lévén) a ’quintilis’, ötödik nevet viselte – mígnem Marcus Antonius javaslatára i. e. 44-ben a július 12-én született Julius Caesarról nevezték el....
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, 30 napos.Nevét Junóról, Jupiter feleségéről kapta. A 18. századi nyelvújítók termenesként emlegették ezt a hónapot, a népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. A hónap embere: Karikó Katalin(1955.) bilógus, biokémikusA magyar biokémikus neve, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója ma...
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos, a népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. A magyar nyelvterület nagy részén a lányos házaknál május 1-jére virradó éjszaka állították, állítják ma is a májusfát, amelyet sokfelé...
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése ’megnyitni’ – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. Áprilisban hét tél, hét nyár – tartja a mondás, utalva az ilyenkor oly szeszélyes,...
Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban, nevét a harcias természetű Mars istenről kapta.Gergely naphoz (március 12.) kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki elődjét, Nagy Szent Gergely pápát az iskolák védőszentjét szerette volna ezzel megtisztelni.Gergely-napkor az iskolás gyermekek házról házra jártak,...
Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos (idén az), szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy...
Az új év első napjánJanuár az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról, a kapuk és az átjárók római istenéről kapta. Az új év első napjához hiedelmek, babonák kötődnek, amelyek szerint az elsején végzett tevékenységek az egész évre hatással vannak....
A 18. századi nyelvújítók decembert fagylárosnak nevezték, a magyar népi kalendárium pedig karácsony havának. Milyen igaz mindkettő, mert mit is várnánk a legjobban, mint a gyönyörű, puha hóban, csípős fagyban, szeretetben, ölelésben, a lélek számára is finom ételekben bővelkedő ünnepet? Az igazi ünnepet.Az idei karácsony azonban merőben más és szokatlan lesz valamennyiünk számára....
Novemberben elég okunk van arra, hogy kissé szürkébben lássuk a világot, mint amilyen valójában. A fénytelen napok nem tesznek jót a kedvünknek, rövidülnek a kint tölthető órák, és messze még az ünnep.Népi jóslásokban bővelkedik ez a hónap: a legismertebb hiedelem 11-éhez és 25-éhez kapcsolódik. Ha Márton napján esik hó, vagy Katalinkor kopog a fagy, a karácsony saras lesz, és...
