Ha szeret, akkor féltékeny. Ugye?
A legtöbb nő olyan férfira vágyik, aki óvja, vigyázza, szembeszáll érte a világgal is, ápolja, ha beteg, vigasztalja, ha szomorú. Ha ilyen férfival találkozunk, nagyot dobban a szívünk, és azonnal gyönyörű királylánynak érezzük magunkat. Pedig lehet, hogy ez csapda?
A mai európai társadalmakban kevés nőnek van szüksége arra, hogy a szó szoros értelmében gondoskodjanak róla. Tanulhatunk, dolgozhatunk, és (elvileg) azonos jogokkal bírunk, mint a férfiak. Szabadok vagyunk, ma már nem ítél el senki, ha nincs férjünk, vagy férj nélkül neveljük a gyerekünket, nem égetnek meg, ha megbámuljuk a teliholdat vagy kártyát vetünk. A férfira egyenlőként tekintünk, és tőle is ezt várjuk el. Miért gyengülünk el mégis, ha jön egy pasi, és fel akar karolni?
A pszichológusok szerint a túlzott gondoskodás hátterében gyakran a teljes kontroll igénye áll, vagyis az, hogy az ’ajnározott’ fél lassan elveszítse minden önállóságát, és kiszolgáltatottá váljék. Az uralkodó látszólag erős és mindenható, pedig épp az igen kevéske önbizalma az oka a viselkedésének.
Elgondolkodtató tehát, milyen szinten fogadjuk el az amúgy csábítónak tűnő gondoskodást, mennyire adjuk fel a függetlenségünket, álmainkat, céljainkat, vagyis önmagunkat egy kapcsolat érdekében. Nincs azzal baj, ha életünket párunk szolgálatába állítjuk, de csak akkor, ha mi is örömöt találunk benne.
Jobbat érdemel nálam!
Jeffrie Murphy amerikai pszichológus a féltékenységet az elégtelen önbizalommal hozza összefüggésbe. Ha úgy látjuk, hogy az, akit szeretünk, egy másik emberre több figyelmet fordít, azt az érzést kelti bennünk, hogy mi nem vagyunk elég jók, okosak, szépek, fontosak számára. A féltékenység alapja tehát mindig az önbecsülés hiánya.
Sokféle féltékenység van, a természetes féltéstől kezdve a brutalitásig fajuló, beteges őrjöngésig. A kapcsolat elején ki ne örülne annak, amikor először látja meg kedvese szemében a féltés szikráját? Akkor hát szeret, ujjong a lelkünk, mert még nem is sejtjük, hogy ez a kis érzelemcsíra milyen kínzó méreteket ölthet.
A pszichológusok egyetértenek abban, hogy a féltékenység soha nem a másik félnek szól, és nem is a szerelemről – az mindig önmagunkkal hozható összefüggésbe. Az féltékeny, aki attól tart, a másik jobbat érdemelne, mint ő, így aztán retteg, mikor derül ez ki. Persze, ennek az érzésnek van természetes, érthető fokozata is, hisz ki ne szorongana egy kicsit attól, hogy akit szeret, azt elveszítheti.
„Ha őrjöng, akkor szeret”
Apám egyedül akkor foglalkozott velem, ha rossz jegyet hoztam vagy intőt, olyankor ordítozott, megbüntetett, és én éreztem, hogy tehát szeret. Mintha a sors ismételné önmagát, a férjem is hasonló típus, mint az apám.
Rám sem néz, tudomást sem vesz rólam, ha minden rendben van. De ha kicsit féltékennyé teszem, azonnal elborul az agya. Leskelődik, követ, ellopja a telefonomat, és le sem tudom vakarni a nyakamról. Gyakran játszom el, mintha lenne valakim, csak hogy újra meg újra érezhessem a ragaszkodását.
Lídia (28)
„Fel sem öltözhettem!”
A férjem féltékenysége idővel elviselhetetlenné vált. Kitalálta, hogy lefekszem a közértessel, a postással, a szomszéddal. Ha öt perccel később értem haza a munkahelyemről, pofonnal fogadott, és követelte, valljam be, hogy szeretőm van. Hiába próbáltam, nem lehetett vele értelmesen beszélni. Egyre többet ivott, egyre többet vert.
Amikor megszűnt a munkahelyem, azt találta ki, hogy otthon fogadom a szeretőimet. Rácsokat rakatott az ablakokra, és reggelente rám zárta az ajtót. Elégette az összes ruhámat, csak egy melegítő alsóm meg néhány szakadt pólóm maradt, amiben nem lehet utcára menni. Kidobálta a rúzsaimat, az ékszereimet eladta. Pokollá vált az életem. Egyik éjjel megszöktem a gyerekeimmel, és egy anyaotthonban húztuk meg magunkat. Évekbe telt, mire végre leszállt rólunk.
Ági (36)
Öt tipp, hogy ki ne tépd a haját…
Együtt ragyogtok egy fogadáson, partin, színházban, és észreveszed, hogy a sarokból egy túlöltözött vörös démon szemezni igyekszik a kedveseddel. Már harmadszor nézel arra, és mindig ugyanazt látod. Most a párodra lesel, vajon ő is viszonozza-e az érzéki pillantásokat.
Igen, már nem is feléd fordulva áll, hanem kicsit oldalvást, hogy szemmel tarthassa a vöröst. Az öblös indulat majd felrobban benned, leteszed a poharad a pultra, és öles léptekkel megindulsz a nő irányába, hogy jól megcibáld… Ne tedd!
- Ne légy nevetséges! Odamennél balhézni, pedig talán nem is flörtről van szó, hanem egy régi ismerős bukkant fel. Milyen kínos volna, ha kiderülne, hogy a gimis osztálytársnőjét vagy az angolkorrepetitorát ráncigáltad meg?
- Bújj oda a párodhoz! Öleléseddel, csókoddal vond magadra a figyelmét. Ha a démon valóban lecsapni készül, ebből nyilvánvalóvá válik számára, hogy a pasi a tiéd, és nem adod. Az sem baj, ha kedvesed válla fölül küldesz egy fölényes mosolyt a hoppon maradt csábító felé.
- Légy büszke, hogy másnak is kell! Nincs szexibb pasi, mint az, aki a másik nőnek is kéne. Örülj, hogy ilyen sármos a kedvesed, és titokban tervezd el, miként koronázzátok meg majd az estét, ha kettesben hazaértetek. Súgd is a fülébe.
- Flörtölj te is! Ha úgy látod, a párod kapható volna a démonnal való ismerkedésre, a legjobban úgy tudod elterelni róla a figyelmét, ha ügyes flörtbe kezdesz a melletted álló idegennel. Mosolyogj rá, elegyedj szóba vele, mindjárt nem lesz kedve ismerkedni a galádnak, hiszen dolga lesz: megvédeni, ami az övé.
- A párodnak egy szót se! Egyáltalán nem biztos, hogy a párodban tudatosult, hogy a vörös démon kikezdett vele. Miért hívnád fel rá a figyelmét? Egyetlen szót se szólj az incidensről, minek is indítanád be a fantáziáját? Különben is, felesleges olyasmin veszekedni, ami legfeljebb csak megtörténhetett volna.
Mindenkit vagy senkit
Osho, az indiai spirituális tanító szerint az érzelmeink soha nem vonatkozhatnak egyetlen dologra. Ha szeretünk, mindent és mindenkit szeretünk, ha gyűlölünk, maga vagyunk a gyűlölet. Így van ez a szexuális vággyal is. Azt tanácsolja tehát, ha a kedvesed érzékeit fel akarod izzítani magad iránt, ne szólj rá, ha más nőkre is vágyakozón néz. Ha ugyanis elfojtja a más nők iránti vágyát, elillan a libidója, és téged sem lesz képes kívánni.
Még nincs hozzászólás