A hosszú, egészséges élet titka
Szeretnénk hinni abban, hogy életünk utolsó pillanatáig önállóan, tevékenyen, biztonságában élhetünk az öregedés problémái nélkül. És nem utolsósorban szeretnénk kínok és megaláztatások nélkül, békén meghalni. Ha nem lennének betegségek, akkor állítólag nagyjából 140 évig élhetnénk.
Nincs eleve elrendelve
Élhetnénk, de sajnos egyetlen embert sem ismer a hivatalos statisztika, aki ilyen hosszú életet élt volna. Igazoltan a világon jelenleg 890 ember töltötte be a 110. életévét. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem él a Földön ennél több 110 évesnél idősebb ember, csak éppen nem tudnak róluk a hivatalos szervek.
Mi a hosszú élet titka? Az eddigi legmagasabb kort -
122 évet és 164 napot - megérő Jeanne Louise Calment például a fokhagymára, az olívaolajra, a zöldségekre, a vörösborra, a veszekedés és idegeskedés elkerülésére esküdött. Amúgy 85 éves korában kezdett el vívni, 100 évesen pedig még vígan kerékpározott. A 115 évesen elhunyt amerikai Gertrude Baines, amikor hosszú életének titkáról faggatják, mindig azt válaszolta "kérdezzétek Istent".
Gyakran azonban hosszú életük legnagyobb hányadában elkerüli őket a komolyabb betegség, szinte végig aktív életet élnek, csak az utolsó, rövid időben romlik le nagyon gyorsan az állapotuk.
A nagy kérdés az, hogy miért élnek néhányan hosszú életet, és mások miért nem. Tény, hogy azonos életkorú emberek fizikai és szellemi teljesítőképessége nagyon különböző lehet. Bármilyen kondícióban vagyunk, bármennyire elkerülnek a betegségek, szinte biztos, hogy biológiai életkorunk nem egyezik meg kronológiai életkorunkkal.
Sejtjeink öregedését ugyanis sok minden befolyásolja. A genetikai hajlam, a külső környezet károsító hatásai, például az UVA-sugárzás, vagy a nehézfémek, növényvédő szerek és egyéb toxikus anyagok szervezetbe kerülése. Egészségi állapotunk sok, rajtunk kívül álló, általunk megváltoztathatatlan dologtól, körülménytől függ.
A bűvös száz esztendő
Az emberek ma a fejlett és gazdag országokban a nyugdíjkorhatár elérése után még huszonöt-harminc évet élnek. Nem volt ez mindig így. A történelem előtti korokban egy átlagos ember csak 25 évet élt, a Római Birodalomban harmincat. Kétszáz évvel ezelőtt még a nők nagy része a húszas éveiben meghalt valamilyen szülési szövődmény következtében.
1870-re azonban az Egyesült Államokban 40 évre emelkedett az átlagos élettartam, és azóta is folyamatosan nő. Matematikai modellek alapján biztosra veszik, hogy az elkövetkező ötven évben a fejlett országokban, a születéskor várható élettartam eléri majd a hihetetlennek tűnő száz évet.
Helyesebben elérheti. Természetesen számos tényező befolyásolja azt, hogy meddig élünk. Ha valakinek a szülei, nagyszülei hosszú életkort éltek meg, nagy a valószínűsége, hogy ő is hasonlóan sokáig élhet. Életmódunknak azonban a genetikánál fontosabb, 70–85 százalékra tehető szerepe van.
A biológiai kor
Azt mindenki tudja, hogy születési éve szerint hány éves. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, biológiailag fiatalabbak vagy idősebbek vagyunk-e kronológiai korunknál, bizonyos vizsgálatokat kell végezni. Általában igaz ugyanis, hogy biológiai életkorunk nem egyezik valóságos éveink számával.
Előfordulhat, hogy bizonyos funkciók, például az izomerő, vagy a rövid memória lehetnek jobbak a kronológiai életkor átlagánál, míg mások, mondjuk a stressztűrő, vagy a koncentrációs képességek rosszabbak. Ha sokáig akarunk élni, akkor a feladat az, hogy a gyenge pontokat erősítsük.
Az anti-aging orvoslás tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek többsége fiatalabbnak érzi magát a valóságos koránál. Azok az emberek, akik törődnek az egészségükkel, jó megjelenésükkel, rendszerint azt gondolják, hogy eleget, s főleg hogy helyesen mozognak, egészségesen táplálkoznak.
Alapos vizsgálatok után azonban rendszerint kiderül, hogy koruk és fizikai állapotuk például más mozgásformákat igényel, vagy hogy szervezetükből hiányoznak bizonyos fontos vitaminok és ásványi anyagok.
Hány évesek is vagyunk valójában?
Igaz-e az, hogy minden születésnapunkon egy évvel idősebbek leszünk? Attól függ, honnan nézzük. Mindannyiunk teste egyedi sejtek milliárdjaiból épül fel, melyek legnagyobb része öt-tíz évenként kicserélődik. Agyunk és izmaink sejtjein kívül egyetlen sejtünk sem kísér el minket a bölcsőtől a sírig.
A bőrben vagy a tápcsatornában lévő szövetekben például nap mint nap rengeteg sejt kicserélődik. Akkor tehát az agyunk öregszik, de a bőrünk nem? A dolog még bonyolultabbá válik, ha tudjuk, hogy sejtjeink molekulákból állnak, amelyek a normális anyagcsere-folyamatok során szintén állandóan cserélődnek.
Sőt, molekuláink még alapvetőbb egységekből, atomokból rendeződnek össze, ezek az atomok viszont évmilliárdok óta változatlanok. Ebben az értelemben tehát több milliárd évesek vagyunk. Atomjaink ugyanis halhatatlanok. De akkor mi magunk kik vagyunk? Nos, ezeknek az ősrégi atomoknak egyedi elrendeződései vagyunk mi, egyes emberek.
Még nincs hozzászólás