Ide-oda karácsony
Két otthon, két fa, két karácsony, és egy kisgyerek, aki mindkettőhöz tartozik, mégsem találja sehol a helyét.
A válás önmagában is komoly változást jelent egy gyermek életében, de az ünnepek alatt ennek a súlya megsokszorozódik. Míg a felnőttek gyakran próbálnak racionális döntéseket hozni, a gyerekek lelkében a hiány és a tompa fájdalom érzései kavarognak.
Készülődés
Karácsonyeste mindig valahogy hidegebb van, mint máskor. Nem a valódi hőmérséklet miatt, hanem mert valami mindig megfagy a levegőben. A szülők közti mondatok például. A levegő tele van feszültséggel, amit a gyerek még nem ért, csak érzi, hogy mindenkinek nyirkos a keze. Az anyjáé, ahogy hajtogatja a szalvétát, a nagyapáé, ahogy negyedszer is megigazítja a talpban a fát. És az apjáé, aki már a harmadik sms-t kapja valakitől, akivel szívesebben lenne.
Díszlet
Van az a pillanat, amikor a gyerek még nem tudja, hogy az élete kettészakadt. Csak azt, hogy két fát kell megnézni, két csomagot kibontani, két ünnepen énekelni. Az elsőnél még hiszi, hogy ez normális dolog, hogy szerencsés, mert két karácsonya van. A másodiknál már érzi, hogy az egyik hazugság. Nem a fa, nem a dísz, hanem a hangulat.
A válás után minden ünnep szerepjáték. A szülők gyakorolják a boldogságot, mintha vizsga lenne. Az anya bejglit süt, a házban fahéjillat terjeng, és közben a szíve tele szilánkkal. Az apa feldíszíti a fát a másik lakásban, a harmadik kerületben, valami új barátnővel, aki próbál kedves lenni, de a gyerek érzi, hogy ez nem az ő családja. Csak díszlet.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 12. számának 27. oldalán!)
Még nincs hozzászólás