A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Meseszép nyár Erdélyben

Van néhány csodálatos és közeli úti cél, ahová érdemes elmenned nyáron, mert ott biztosan visszaszerezheted legjobb formádat. Nem ígérem, hogy egyetlen nap alatt, mert Erdélyben lassúbb a közlekedés, és jó, ha tíz-tizenkét óra alatt érsz a célodhoz, de az út minden perce különleges élmény és kaland. Legalább három nap kell, hogy hónapokra feltöltődj, és azt mondhasd utána - "Istenem, ez tényleg meseszép volt!" Sőt, hogy ugyanígy érezzen a családod minden tagja és a veletek tartó barátok.

Fotó: Shutterstock.com

A határhoz legközelebb eső két természeti cél, Pádis és a Detonáták. A Pádis karsztos vidék, és minden kincset megtalálsz itt, amiben gyönyörködni lehet. Víz faragta furcsa alakzatokat, vízelnyelőket, jégbarlangokat, vad szurdokokat. A Galbina-szorosban helyenként sziklapárkányokon, vaskampókon kell egyensúlyozni, vagy a zuhatagos víz fölött drótkötélbe kapaszkodva araszolni. Megfelelő ruházat kell hozzá, de nem követel különleges képességeket.

Ezen a vidéken vannak a Detonáták is, amelyek hegytetőkből kiálló hatalmas bazalttömbök, orgonasípszerű oszlopokkal, melyek nehezen felfogható módon szabályos hatszögűek. Feljutni rájuk itt is időigényes a fenyves erdőben haladó úton. Fent viszont olyan szép a kilátás a környék ezer méternél is magasabb csúcsaira, hogy nehezen akaródzik majd lejönni onnan. Ide is kell turistaöltözék, mert Erdély hegyeiben percek alatt fordulhat olyanra az idő, amit városban el sem tudunk képzelni.

Szintén Kolozsvár előtti úti cél a Sárkányok kertje. A kertben látható sziklaalakzatok nevei Éva, A baka szeretője, az Öregember és maga a Sárkány. De van itt gomba- és oszlopszerű képződmény is, amelyek elkészítésébe a víz mellett a szél is betársult.

A szoros csoportban álló sziklák látványosak, és bizsergető élmény közöttük járva a természet alkotta diadalív alatt áthaladni. Majdnem négyórás séta ez, és végeztével – talán egy jó ebéd után – érdemes még megnézni az ide tíz kilométerre található botanikus kertet, ahol összegyűjtötték Románia teljes növényvilágát.

Tömény romantika pirkadatkor

A Tordai hasadék
Fotó: Shutterstock.com

Kolozsvár után található Erdély két ’kötelező’ nevezetessége, a Tordai-hasadék és a tőle harminc kilométerre lévő Torockó, amely a Székelykőnek veti hátát. A falu, amelyet Erdély legszebb falvának tartanak, sokak számára arról híres, hogy itt kétszer kel fel a nap. Mert a kettős hegycsúcs második tagja egy időre kitakarja a már felbukkant napot. Aki nem szégyelli az érzelmes pillanatok borzongását, legyen itt pirkadatkor.

A Tordai-hasadék, a kettévált hegység képe, már messziről felkelti a figyelmet, és nagy erővel vonzza az embert. Mióta is? Barlangjaiban az első „turista“ falfirkák az 1500-as évek közepéből valók, azóta a szurdok népszerűsége töretlen. 1915-ben itt már filmet is forgattak!

A háromszáz méter magas, szinte függőleges falú sziklák megindítják a képzeletet, s nem csak legendák születtek itt, hanem olyan haditettek is, mint hogy innen kitörve sikerült megverni a mongol Batu kán seregeit. A szurdok bejárása itt sem egyszerű, helyenként kapaszkodni kell a sodronykötélbe. Igaz, odafent, a sziklák tetején is fut egy út, onnan is – szó szerint – szédületes a látvány.

Akár lent, akár fent, érdemes óvatosan, lassan haladni, már csak azért is, mert a hely növényvilága kivételesen változatos, legalább ezer különböző faj található itt. Ezzel a túrával elmegy fél nap. A másik felét érdemes a hajdani sóbányára fordítani.

Az egykori bánya mára látványközponttá változott, koncertteremtől a csónakázótóig van benne minden, esküvőket, fogadásokat is rendeznek itt. Döbbenetesen tágas, tiszta és ragyogó, mintha nem is száz méter mélyen járnánk a föld alatt. A só – tudjuk a meséből – minden gazdagság alapja. A bányában bemutatják, hogyan bányászták, mi volt a szerepe az emberek életében.

Maradhatunk másnapra is, hiszen a város is szép, és kipróbálhatjuk a sós fürdő tavát, a strandot, és elgondolkozhatunk azon, hogy a világon Tordán mondták ki először törvényben a vallások közötti egyenlőséget és szabadságot 1568-ban.

A havasok alatt feltörő orvosság

Fotó: Shutterstock.com

A Keleti-Kárpátok északi részén húzódnak a Radnai-havasok, délre a Kelemen-havasok. Az a csodálatos bennük, hogy bár csúcsaik 1900 és 2300 méter között változnak, hegygerincük járható. A Radnai-havasok gerince 50 kilométer hosszú, és majdnem két tucat turistaútvonal hálózza be, amelyek barlangokhoz, gleccsertavakhoz, vízesésekhez vezetnek.

Július elején egészen fent is nyílik a havasszépe (rododendron), és virágmezőben lépdelhetünk a világ tetején. Tökéletes hely arra, hogy lerázzuk minden bánatunkat és kishitűségünket. A Kelemen-havasokban felmehetünk a Tiha-csúcsra (1799 m), hogy lenézzünk a Maros völgyére.

Ennél könnyebben elérhető a 12 Apostol, egy vulkanikus eredetű ’szoborcsoport’ és a Kolobica-tó, ahol kajakot is bérelhet az, akinek még van erőtartaléka. A hegység déli lábánál található Borszék és a gyógyvizek vidéke.

A gyógyvizek ezernyi helyen törnek fel, és olykor csak melléjük fektetett deszkákkal védik őket, máskor fedelet is építenek föléjük, s természetesen vannak modern fürdők is. Ahány különböző kőzeten át tör fel a víz, annyi betegségre nyújt gyógyulást. Ez az ér-, a szív-, a gyomor- és az idegrendszeri betegségekben szenvedők zarándokhelye. Ne tántorítson el minket, hogy a mélyből kitörő gázok – ne szépítsük a dolgot – büdösek.

A székelyek kincsei

A Szent Anna-tó
Fotó: Shutterstock.com

Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és Tusnádfürdő környéke is gazdag nevezetes helyekben. Az olyan híres fürdők mellett, mint Szováta, itt is van egy lenyűgöző, hatalmas sóbánya, a parajdi. A legtöbben a Gyilkos-tóhoz és a mögötte kanyargó Békás-szoroshoz igyekeznek.

A mesterséges, ám szépséges tó mindenkit megejt valószínűtlenül mélyzöld színével, a benne tükröződő 1344 méteres Kis-Cohárd sziklacsúcsával. A vízből kiálló, megkövesedett fenyőcsonkok az elárasztott erdő maradványai. A parton megrendülve állunk, és komor gondolataink támadnak. Aztán ujjongás jön, ahogy az út a Békás-szorosban a 2-300 méter magas szűk sziklafal között kígyózik fel és le.

Ahol az út egy picit kiszélesedik, azaz elfér egymás mellett két és fél autó, rögtön megjelennek az erdélyi kézművesek bódéi, hogy fazekastermékeket, szőtteseket áruljanak, meg sajtot, mézet és mindent, amit e táj adhat. Néha jó megállni, ha már szédülünk a folyamatos kanyargástól.

A Gyilkos-tó
Fotó: Shutterstock.com

A tótól délre áll az 1608 méter magas Egyes-kő mészkőszirtje. Erre az útra is fel kell készülni. Aki fújtatva érkezik a budai Gellért-hegyen álló Citadellához, gondoljon bele, ez tizenháromszor magasabb. Viszont gyönyörű a kilátás a szomszédos, még magasabb csúcsokra és a Csíki-medencére. Ez a hegy, miként a még délebbre álló Hargita is, egyfajta szent hely a székelyek számára, sokkal-sokkal több, mint egy megmászandó csúcs. Hogy mi? Odafent megérezzük.

A Hargita alatt van a Vargyas-patak mészkőszurdoka. A sziklákban barlangok, melyek nem csak mondákban, de valóságos történelmi tényekben is gazdagok. Évszázadokon át ide menekültek az emberek a háborúk során. A patak időnként eltűnik a sziklák alatt, és csak a mélyből zúg. Olykor kalandos egyik partjáról a másikra átjutni, de mindig biztonságos.

Innen már nincs messze a Szent Anna-tó, amely egy kialudt vulkán kráterében gyűjtötte össze az esővizet. A tavon csónakázni lehet, de fürdeni tilos. És el kell mondanunk, hogy a parton kapható a legfinomabb, faszénen sütött kürtős kalácsra nem csak az emberek gyűlnek oda, hanem… bizony a medvék is. Aki Erdélyben jár, tudnia kell, mi a teendő, ha egy medvével találkozik.

Elegáns és izgalmas

A Tordai sóbánya
Fotó: Shutterstock.com

Brassó gazdag, hűvösen elegáns város, izgalmas történelemmel és jelennel. Ugyanilyen a környéke is. Illenek hozzá a Hétlétrák és a csöpp Királykő-hegység L alakú vonulata. Akit nem vonzanak a sportos túrák, az a törcsvári Drakula-kastélyba igyekszik, vagy a Kárpátok másik oldalán lévő román királyi pihenőhelyre, Sinaiába.

De aki a környező csúcsokhoz szeretné igazítani adrenalinszintjét, az el-, pontosabban lelátogat a Hétlétrákhoz. Egy 160 méter hosszú szurdokról beszélünk, amelyben a Szabonya-patak hét vízesést is maga mögött hagyva, 60 métert zuhanva vág ketté egy sziklatömböt. A szűk vízeséseken odatámasztott vaslétrákon juthatunk át. A kisebbek csak háromembernyi magasak, de a nagyobbak olyanok, mint egy tizenkét emeletes ház magassága.

Bátorság kell hozzá, hogy felmásszunk rájuk a zúgó víz felett. Pláne hogy mindig csúsznak a párától vagy a jégtől. A Királykő magányosan és meredeken áll a Barcasági-medencében. Csúcsai kétezer méter felettiek, de gerince ennek is járható a szokásos feltételekkel: kellő egészség és felszerelés. Úgy kell készülnünk, hogy itt percek alatt leszakadhat az ég, és nem sok menedék van. Viszont minden irányban igazán fenséges és vadregényes hegységeket látunk.

Európa új kalandparkja

Fotó: Shutterstock.com

A Fogarasi-havasokon tör át két egykori hadiút is. Mostanában fedeztek fel maguknak Európa autósai. A holdszerű tájon, kétezer méteres magasságban, megszámlálhatatlan tűkanyarban élvezhetik a vezetés gyönyörét. A transzfogarasi 7C jelű úton 578 híd és viadukt van. A nemrégiben mindenki számára járhatóvá tett utaknak hála, olyan csodákat láthatunk, mint a Balea-vízesés vagy a Bukura-tó.

A vízeséshez nem mehetünk ugyan közel, de az érintetlen táj fölött kötélfelvonó halad, s annak kabinjából ámulhatunk a sziklákon-erdőkön átzúduló fenséges vízesés látványán. A Bukura-tóhoz már a saját lábunkon kell mennünk, s ez újra csak komoly kirándulást jelent. Bár a legközelebbi parkolóból két óra alatt fel lehet jutni a 2040 méter magasan megbúvó tóhoz, az estéhez közeledve itt is a fagypontig hűlhet a levegő, ha már időjárási veszély nem is fenyeget.

Háromszázhatvan méterrel a tó fölé magasodik a Bakura-csúcs, ahonnan jól belátható a Retyezát-hegység, s itt van Románia legmagasabb pontja is, a 2509 méteres Peleaga. Jól látható, hacsak nem éppen egy, a csúcsba akadó nedves felhő közepén állunk. S ez a sűrű felhő hazafelé, a tűkanyarokban sem lesz a barátunk.

Fotó: Shutterstock.com

Lovak és emberek

Tilos vagy nem, Erdély főközlekedési útjain sokszor látunk lovas kocsit a kamionok között. A szűk utakon ilyenkor a forgalom kénytelen felvenni a baktató lovak tempóját. Először hajunkat tépjük, aztán belefásulunk. Legalább tudunk nézelődni, és van is mit. Egy idő után az ember hálás tud lenni a lovaknak. Ez az egyszerű, falusias tempó nagyon kellemes, amikor szállást keresünk jó embereknél, jó áron.

Majdnem mindenütt tudnak rajtunk segíteni, ha ránk tör az este egy olyan helyen, ami nem volt a terveink között, mert nem értünk a célunkhoz. És kezdjük megérteni a székely viccek mély humorát, hogy kár erőszakolni a dolgokat, mindennek megvan a maga természetes menete.

Szóval, a járvány utáni újratervezéshez nincs jobb helyszín, mint Erdély. 

Címkék: erdély, kolozsvár, gyilkos-tó, tusnádfürdő, bakura-tó, királykő, pádis, detonáták, balea-vízesés, tordai-hasadék, torockó, barcasági-medence, gyergyószentmiklós, csíkszereda, brassó, fogarasi havasok

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!