Kompromisszumot? Soha!
Lehet kompromisszumok nélkül élni? Tartós lesz-e egy párkapcsolat attól, hogy néha lemondunk az igazunkról, megnézünk egy focimeccset párunk kedvéért, s ő hajlandó elviselni kedvenc sorozatunkat? Lehet-e békességben élni akkor, ha nem találunk közös nevezőt az élet különböző területein? Az életkortól is függ, hogy ki mit gondol erről.
Kamaszkorban
A fiatalok hajlamosak elítélni a szüleiket, legtöbbször édesanyjukat, amiért a békesség kedvéért sokszor lemondanak a vágyaikról, céljaikról. Szerintük ez megalkuvás, s erre ők sohasem lennének hajlandóak.
A tizennyolc éves Dorka szerint a szülei házassága kívülről tökéletesnek látszik. Ennek azonban ára van.
– Anyám – magyarázza, s közben megigazítja az orrában a karikát – mindenben alkalmazkodik apámhoz. Mindig oda megyünk nyaralni, ahová az apu szeretne, mindig az van vasárnap ebédre, amit apám szeret. Vagy, amit én – mosolyodik el –, hiszen érzi mondataiban az ellentmondást.
Rá is kérdezek. – Szóval, ha az van, amit te szeretnél, az oké? Az nem megalkuvás, ha a szülők a gyerekek kedvében járva lemondanak saját vágyaikról, igényeikről? – Az más – bólint Dorka –, a gyerekeim kedvéért én is megteszem majd. De egy férfi kedvéért soha.
Én nem leszek cseléd, nem fogok egész nap dolgozni, aztán este odaállni a konyhapulthoz, és mosogatni, összeszedni a férjem koszos zoknijait az ágy alól, és kiteregetni meg hajtogatni, ahogyan anyám teszi. Szerintem egy jó kapcsolat alapja az egyenjogúság, a munkamegosztás, a közös döntések és persze a szabadság.
– Mit értesz szabadság alatt? – Hát azt, hogy legyen mindenkinek privát élete, saját baráti köre, programjai. Legyen önálló személyisége, akarata, elképzelése, célja, és ezeket ne rendelje alá senkinek. – De ha a párjának is saját baráti köre, programja, önálló személyisége van, akkor elképzelhető, hogy ezek az akaratok ütköznek. – Persze. – S akkor mi lesz? – Hát szakítás, mi más.
Harminc körül
Zsófi tanítványom volt egy írókurzuson. Szerettem a tehetségét, repdeső fantáziáit. Azt gondoltam, hogy jó író lesz belőle. Nem lett. Elszegődött egy nagy reklámirodába projektmenedzsernek. Sokat dolgozott, jól keresett. Szép lakása, nagy autója és futó kalandjai voltak. Szinte barátnők lettünk. A harmincadik szülinapi bulijára engem is meghívott. Sok barátja volt ott, régi kapcsolatai, barátnői, többségük családos.
A szülinap rosszul sikerült. Zsófi családos barátnői nem örültek annak, ahogyan a férjük a csinos, jó humorú, jól táncoló, éles eszű Zsófira néz. Amikor aztán már mindenki elment, Zsófi nyelve, talán az elfogyasztott ital miatt, megeredt.
– Tudod – mondta –, képtelen vagyok eldönteni, hogy kinek van igaza. Nekik, akik férjhez mentek, gyereket szültek? Nem dolgoznak, csak a család dolgait viszik. Azt hiszik, jó partit csináltak, nincsenek kiszolgáltatva munkamániás főnököknek, nem kell napi tíz órát robotolniuk. De arra nem gondolnak, hogy mi lesz velük, ha a gyerekeik felnőttek. Mi lesz, ha a férjük beleszeret valakibe, s otthagyja őket. Miből fognak megélni? De nem is emiatt nem tudtam én még megállapodni.
Mindig azt gondoltam, hogy utálnék eltartott lenni. Nem tudnám lenyelni, hogy a férjem mondja meg, mit csináljunk, milyen bútort vegyünk a hálószobába. Hogy egy pasi dirigáljon, csak azért, mert ő keresi a pénzt – mondta Zsófi, és kiitta a maradék vörösbort a talpas pohárból. – De, valljuk be – folytatta –, telik az idő. Egyre nehezebb lesz társat találni. Egyre nehezebb lesz alkalmazkodni. De így nem fogok társat találni. És, hát egyedül se szeretnék maradni. Te mit gondolsz?
Negyven fölött
Anna éppen negyven múlt, amikor saját bevallása szerint feladta merev álláspontját a párkapcsolati kompromisszumokkal kapcsolatban. Ő, aki egész életében azt hangoztatta, hogy olyan férfi még nem született, aki miatt ő saját véleményét, életvitelét, szokásait, programjait, céljait feladja. Nem is költözött össze soha senkivel. Nem ment férjhez, nem szült gyereket, kapcsolatairól mindig azt mondta, hogy egyszerű biológiai szükségszerűségek.
Aztán beleszeretett egy nős férfiba. Az ötvenes Zsolt megbabonázta. A tisztaságról beszélt neki, a szeretetről, és a szexről, mely életet ad. És hát a férfi ezt annyira fontosnak tartotta, hogy négy gyereke is született három asszonytól. Anna tudta, hogy nem ő az egyetlen Zsolt életében. Azt is tudta, hogy a felesége mellett rajta kívül is van szeretője.
Azonban, mondta erről akkoriban, neki Zsolt szerelme a minden. Ő olyan férfi, aki nem tékozolhatja varázslatos lényét egyetlen nőre. – Fáj ez, persze, de mit tegyek? – kérdezte. – Hogy ez is kompromisszum? Hát persze, de nem nehéz kompromisszumokat kötni azért, akit szeretünk.
A bölcsesség korában
Amikor az ember betölti a hetvenet, és annyi, de annyi minden mögötte van, másképpen gondolkodik a kompromisszumokról, mint a fiatalok. Margitka (72) kétszer vált el, harmadik férjét pedig, akit nagyon szeretett, eltemette.
– Tudod – mondja, és hamiskásan mosolyog –, nem szeretek egyedül élni. A mostani férjemmel sokat veszekszünk, mert mindketten szeretünk ragaszkodni az elképzeléseinkhez. De mindig képesek vagyunk kompromisszumokra. Mert már mindketten tudjuk, hogy nem fogunk megváltozni. Kár vitatkozni azon, hogy cukorral vagy borssal jobb-e a káposztás tészta. Amikor főzök, mindkettőt csinálok.
Kár vitatkozni azon, hogy merre menjünk sétálni, a városba inkább, vagy az erdőbe. Egyik nap ide, másik nap oda megyünk. Mert ezek már nem lényeges dolgok. A fiataloknál más a helyzet. Az ő egójuk még nagyobb, és fontosabb nézeteltéréseik vannak, mondjuk, a gyerekek nevelése körül. Ezért nekik nehezebb kompromisszumokat kötni. De muszáj. Az én tapasztalatom szerint anélkül nem megy.
A kompromisszum nem megalkuvás
Az emberek gyakran összekeverik a kompromisszumokat a megalkuvással, talán ezért is tiltakoznak annyira ellene. Pedig, mondják a pszichológusok, a két dolog nem ugyanaz.
A kompromisszum azt jelenti, mindketten engedünk, s végül sikerül egy olyan közös nevezőt találni, amely mindkettőnk számára elfogadható. A megalkuvás ezzel szemben személyiségünk, vágyaink, céljaink, elveink feladását jelenti, amikor az egyik fél engedelmeskedik, elfogadja az alárendelt szerepet.
Még nincs hozzászólás