Ébredezünk...
Még hogy élőként imádni egy autót? Élőként kezelni egy sálat? Beszélgetni egy cserepes virággal? Köszönni egy fának? Szeretgetni a hagymát? Mi történik? Megőrültünk? Vagy csak ébredezünk?
Az emberiség állítólag elkezdett ébredezni. Egyre többen döbbenünk rá valódi lényük halhatatlanságára, egyre többen válunk természetbaráttá, állatvédővé. Egyre többen kapcsolódunk egymáshoz: élő az élőhöz, sőt, az addig élettelennek hitt tárgyhoz, amely életjeleket áraszt.
Azt mondják, lélekkel csak az ember rendelkezik, a Biblia szerint még az állat sem. Képtelenség. Ha valaki belenézett már a kutyája, macskája (stb.) szemébe, jól tudja, hogy élő lélek, szeret és szeretetre vágyik. És igen, a növényeknek is van lelkük, azért hálálják meg az ember szeretetét, szavát, ahogy ezt már bizonyították.
Érzékenyek a szépségre, ezért fejlődnek jobban, ha klasszikus zenét sugároznak nekik, miközben cseperednek. Ezt is bebizonyították. De hogy a tárgyaknak is volna lelkük? Amióta a kvantumfizika ismeretei is megjelentek, már tudjuk, hogy a legapróbb egység, ami mindenben jelen van, az információ. Információ vagy lélek? Ki tudja, van-e különbség.
Az autóm él!
– Imádom az autómat – meséli a 40 éves Virág. – Ütött-kopott, tízéves kis jószág volt a kereskedésben. Megláttam, és beleszerettem. Tudom, butaságnak hangzik, de ez az autó telepatikus kapcsolatban van velem.
Először is, sose, hagy cserben. Egyszer elfelejtettem megtankolni, pedig vidékre mentem. Már régóta égett a benzinlámpa, és tudtam, a következő harminc kilométeren sem lesz kút. Megsimogattam a kormánya közepét, mindig ott szoktam, és megkértem, tartson ki valahogy a benzinkútig. Rettegve tettem meg a hátralévő utat, ahol lehetett, gurultam.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2023. évfolyama 3. számának 50. oldalán!)
Még nincs hozzászólás