Egyre több műanyagot eszünk meg
Új pánik van kialakulóban. Egyre többet beszélünk arról, hogy mikro- és nanoműanyagok már nem csak az óceánokban, folyókban, talajban, de a levegőben és élelmiszereinkben, kozmetikai termékeinkben is ott vannak. Könnyen bekerülhetnek, és sajnos be is kerülnek a szervezetünkbe.
A mikroműanyag már az egész bolygót beszennyezte, az Everest csúcsától a legmélyebb óceáni árokig. Az ember pedig megeszi, megissza, belélegzi ezeket az apró szemcséket.
Hogyan keletkeznek?
A mikroműanyagok sokszor eleve apró részecskék formájában kerülnek a környezetbe. Ilyenek például a kozmetikai termékekben található mikroszemcsék, a fogkrémekben található gyöngyöcskék, amelyek segítenek eltávolítani a fogak felületéről a plakkot és a foltokat. Ezek a szemcsék általában polietilénből vagy polipropilénből készülnek, amelyek a leggyakrabban használt műanyagok közé tartoznak.
Egyre több országban tiltják vagy korlátozzák a mikroműanyagok használatát a kozmetikai termékekben. Számos ilyen terméket kivontak a forgalomból, vagy megtiltották az új gyártásukat. De gyakran használják őket a szemcsés tisztítószerekben is.
A másodlagos mikroműanyagok nagyobb műanyag tárgyak lebomlása során keletkeznek, például palackok, zacskók, műanyag halászhálók aprózódása révén. Ezek a műanyagok az UV sugárzás, hőmérséklet-ingadozások, mechanikai kopás és tengeri erózió hatására fokozatosan bomlanak le. Ez a folyamat idővel mikroszkopikus részecskék kialakulásához vezet, amelyek könnyen bekerülhetnek a termőföldbe és a vizekbe.
A mikroműanyagok kialakulásában szerepet játszik a helytelen hulladékkezelés, de a közlekedés is nagy mennyiségű mikroműanyagot termel, például az autógumik kopása miatt. Sajnos a szennyvízkezelő rendszerek nem képesek teljesen eltávolítani ezeket a részecskéket, így a mikroműanyagok megjelennek az ivóvízben is.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 11. számának 6. oldalán!)
Még nincs hozzászólás