A lázat nem kell rögtön csillapítani!
A koronavírus miatt egyre több intézményben, iskolákban, egyes munkahelyeken, kórházakban, sportklubokban mérik a belépők hőmérsékletét. Sok szó esik ezért a lázról. De vajon tudjuk-e mindazt, amit a lázról tudni kell?
Sokan azt gondolják, hogy a láz egyértelműen rossz, a magas láz veszélyes, azonnal csillapítani kell. Holott a magas láz csak jelzés, felhívja a figyelmet arra, hogy a testünkben valami betegség bujkál. Azonban maga a láz nem veszélyes. Sőt, segíti a gyógyulást.
Mi az a láz?
A láz kiváltó oka lehet fertőzés, melyet valamely kórokozó, például baktérium, vírus, gomba okoz, de lehet más is. Belázasodhatunk a stressztől, attól, ha sokat tartózkodtunk a napon. Kiválthatja a túlzásba vitt sport, a túl meleg öltözködés is. (A szülők gyakran öltöztetik túl a gyerekeket).
Sőt, sok gyógyszer is létezik, amelyek hatására láz alakulhat ki. Közéjük tartozik néhány antibiotikum, gyulladáscsökkentő, szívgyógyszer. Ezt azért fontos most tudnunk, mert attól, hogy belázasodunk, nem biztos, hogy megfertőződtünk a koronavírussal. És sajnos ez fordítva is igaz. Lehetünk úgy fertőzöttek és fertőzők, hogy még hőemelkedésünk sincsen.
Az emberi test normális hőmérséklete 36 és 37 fok között van, ez az érték napi ingadozást mutat, azaz reggel alacsonyabb, és folyamatosan emelkedik, délután 4 és 6 óra között a legmagasabb. Ennek az egész folyamatnak élettani oka van. Az emberi szervezet ugyanis bonyolult vegyi üzemhez hasonlítható. Az élelemből kivonja a számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, ezekből energiát állít elő, vegyületeket készít, eltávolítja az anyagcsere-folyamatok során keletkező salakanyagokat. Mindehhez 37 fokos hőmérséklet szükséges.
A testhőmérsékletet a hypothalamus szabályozza. Ez az agyunkban található központ reagál a vérben keringő vegyi anyagokra, hatásukra módosítja a test hőmérsékletét. Magas testhőmérsékleten a sejtekben jelentős anyagcsere-változások történnek. A behatoló kórokozó ellen a szervezet immunrendszere a fertőzés legyőzésére hivatott fehérvérsejteket választ ki, ezek pedig fokozzák a prosztaglandin-termelést, és segítik a gyógyulást.
Kell-e csillapítani?
2011 óta gyerekeknél és a krónikus betegségben nem szenvedő felnőtteknél az az orvosszakmai irányelv: hogy a lázat nem kötelező, de persze lehet csillapítani. A láz ugyanis nem veszélyes. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog. Más a helyzet az olyan gyerekek esetében, akiknél előfordult már lázgörcs. És az olyan idős embereknél, akik krónikus betegségekkel, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri problémákkal, cukorbetegséggel küzdenek. Náluk nem tanácsos megvárni, hogy magasra szökjön a láz.
A lázat csillapítani tehát nem kell, hanem lehet, mert tény, hogy nagyon rossz közérzetet tud okozni. Fáj a fejünk, az izmaink, borzongunk, közben meg forró a fejünk. Ilyenkor a legfontosabb, hogy elegendő folyadékot juttassunk a szervezetünkbe. A lázas megbetegedések sokszor étvágytalansággal is járnak, még néhány korty folyadékot is erőltetni kell. De kell! Az étellel nem kell erőszakoskodni, a folyadékkal annál inkább, mert a láz gyorsan dehidratálja a szervezetet. Igyunk sok hígított gyümölcslevet, meleg teákat, de ha nem kívánunk intenzív ízeket, a csapvíz is kiváló. Sok betegnek jóleshet az is, ha jégkockát vagy jeges gyümölcsöket szopogat.
A láz megállapítása
A láz megállapítása lázmérővel történik. Kétféle lázmérés van. Az egyiket a hónaljban végezzük. Emellett mérhető a láz a szájba és a végbélbe helyezett hőmérővel is; az ott mért hőmérséklet fél fokkal magasabb, mint a hónaljban mért. Az, hogy a lázat hol mérjük, igazából csak a szokásoktól függ. Általános szabály nincs. A hónaljban mért értékek alapján a normális hőmérséklet 36-37 °C. A 37-38 °C hőemelkedés, a 38-39 °C mérsékelt láz, a 39-40,5 °C magas láz, és 40,5 °C felett igen magas lázról beszélünk.
Óvatosan a gyógyszerekkel!
Ha nagyon rossz a közérzetünk, kétféle lázcsillapító gyógyszert használhatunk. Az egyik csoport a paracetamol, a másikba pedig az amidazofen, noramidazofen-tartalmú gyógyszerek tartoznak. Ha nagyon rosszul érezzük magunkat, és lázcsillapításra szorulunk, jegyezzük meg, hogy ugyanazon csoportba tartozó készítményt 6 óránként szabad csak ismételni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. ha reggel 8-kor alkalmazunk paracetamol-tartalmú készítményt, akkor legközelebb délután 2-kor vehetünk be ismét. Ha közben mégis felszökik a lázunk, például 11-kor szedhetünk amidazofentartalmú szert, melyet délután 5-kor ismételhetünk.
Nagyon fontos, hogy rengeteget igyunk. A lázcsillapítás sikere legalább felerészben azon múlik, hogy kellő mennyiségű folyadékot veszünk-e magunkhoz. Nehezen csillapítható láz esetén a fizikális lázcsillapítás módszerei igen hasznosak. Ezek a hőelvonás elvén alapulnak. A legjobban bevált módszer a hűtőfürdő. Ha lázasak vagyunk, és ezt nehezen viseljük, de nem akarunk gyógyszert bevenni, üljünk bele egy kád kellemesen meleg vízbe, majd hideg víz hozzáadásával hűtsük a fürdővizet 30-31 fokosra. Amikor ágyba bújunk, ne takarózzunk be, elég egy vékony hálóruha, hogy bőrünkön keresztül le tudjuk adni a hőt.
Népi gyógymódok
A hőmérséklet emelkedését az egészséges szervezet verejtékezéssel, a bőr ereinek kitágulásával, szapora lélegzéssel védi ki. A beteg szervezet erre egymaga nem képes. Segítenünk kell neki. Kiváló izzasztószer: ha egy lavór vízbe két-három evőkanál közönséges konyhasót teszünk, és lábfürdőzés közben megiszunk egy csésze meleg hársfateát.
Lázcsillapító gyógynövények
A fehér fűz kérge nagyon gazdag – az egyébként az aszpirinben is megtalálható – szalicilátokban. A belőle készült teát kis adagokban kell inni. A fekete bodza szintén régóta ismert lázcsökkentő, a fűzfakéreggel szembeni előnye, hogy a szalicilátokra érzékenyek is fogyaszthatják. A fekete bodzát évszázadok óta használják láz- és fájdalomcsillapításra. Klinikai vizsgálatok is alátámasztották, hogy ez a növény gátolja a felső légúti megbetegedésekért felelős vírusok szaporodását.
Ráadásul képes eltávolítani a szervezet káros anyagcseretermékeit – vagyis kiváló méregtelenítő. A növény C- és A-vitamint tartalmaz, a belőle készült tea pedig izzasztó, vizelethajtó, vértisztító és köhögéscsillapító hatású. Az ókorban a halhatatlanság növényeként tisztelték az orvosi zsályát, gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatása miatt a legtöbb láz elleni teakeverék egyik fő összetevője. Emellett a torokgyulladással járó betegségeket is gyógyítja.
Lázcsillapító fűszerek
Valószínűleg soha nem jutna eszünkbe, hogy lázcsillapítás céljából a fűszerek között keresgéljünk. Pedig vannak köztük olyanok, amelyek képesek a láz csillapítására. Ilyen a magyar konyha alapvető fűszernövénye, a majoránna, mely kiváló gyulladásgátló és lázcsillapító. Sőt, az erős és száraz köhögést is gyógyítja. A bazsalikom fájdalomcsillapító, görcsoldó és gyulladáscsökkentő tulajdonsága mellett ugyancsak segíti a láz csillapítását. Miként a gyömbér és koriander is komoly segítséget jelent, ha magasra szökik a lázunk.
Még nincs hozzászólás