Van e az agynak neme?
Agyunkban, ebben a mintegy másfél kilónyi szürkeállományban több százmilliárd sejt dolgozik. Olyan, mint egy óriás pályaudvar, idegpályáin emlékekkel, vágyakkal, gondolatokkal és érzelmekkel megrakott sejtek száguldoznak óránként több mint 300 kilométeres sebességgel, hormonok érkeznek menetrend szerint, molekulák várják a csatlakozást, éjjel-nappal nyitva tartó receptorok fogadják az utazó vegyi anyagokat. Mi pedig úgy érezzük, szerelmesek, dühösek, boldogok vagy szomorúak vagyunk, emlékezünk és felejtünk.
Nem a méret számít
Az aggyal kapcsolatos kutatások bizonyítják, hogy életünk minden eseménye, a körülöttünk lévő világ minden apró mozzanata fogantatásunk pillanatától kezdve agysejtjeinkben tárolódik.
Minden érzés, mozdulat, gondolat, félelem, agresszió, agyunk központi pályaudvaráról indul, és oda érkezik. Az agykutatók ma már azt is pontosan tudják, hogy van-e különbség a férfiak és a nők agyberendezése között.
– Nem – mondta el egy vele készített interjúmban dr. Donauer Nándor neuropszichológus, akinek kutatási területe a két agyfélteke és a köztük lévő munkamegosztás.
Azonban a legfontosabb, amit le kell szögezni, az, hogy bár jelentős különbségek vannak a nők és férfiak agya között, ez nem azt jelenti, hogy az egyik jobb, fejlettebb, okosabb, mint a másik. Csak azt jelenti, hogy más. A férfiak agya 12-15 százalékkal nagyobb, mint a nőké.
Születéskor azonban még nincs meg, csak ötéves korra alakul ki a méretbeli differencia. Annál meglepőbb, hogy hiába növekszik a fiúk agya gyorsabban, a szellemi fejlődésük mégis lassúbb. Vajon miért? Azért, mert az agy egészének mérete nem sokat jelent.
Az agykutatók régóta tudják, hogy az agy méreténél sokkal fontosabb az idegrostok száma, sűrűsége, és a sejtek és idegpályák kapcsolatainak mennyisége. A férfi- és női agy eltéréseit tehát nem a méretkülönbség adja, hanem a hormonok okozzák.
A sejtek, idegpályák és főleg azok kapcsolatai ugyanis az élet során hormonhatásokra jönnek létre. Ezek közül a hormonok közül a női nemi hormonnak kitüntető szerepe van. Ezt például fontos lenne tudni, amikor az iskolai tananyagot összeállítjuk, vagy számonkérjük.
Iskolai teljesítmény
Az agyban ugyanis külön terület felelős a figyelem felkeltéséért, más a tartós figyelemért, a szóképzésért, megint más terület aktivizálódik, amikor halljuk, mint amikor olvassuk a szavakat.
A tartós figyelemért felelős agyi rendszerek érettsége elengedhetetlenül fontos az iskolában.
A fiúknál azonban, mivel genetikusan máshogyan vannak huzalozva, ezek az agyi régiók később érnek meg, így náluk később válik hatékonyabbá a tanulás.
A hat-hét éves kislányok már rendelkeznek azzal a képességgel, amellyel az agy egy meghatározott területe a lényegtelen információkat elnyomja.
Egy egészséges hatéves kisfiú számára ugyanolyan fontos, hogy az ablak előtt elrepül egy kismadár, a szomszéd teremben valaki nevet, beborul az ég, kioldódik a cipőfűző, mint az, amit a tanító néni mond.
Vagyis a mai iskolarendszer, legalábbis alsó tagozatban, egyértelműen a lányoknak kedvez.
Mozgás
A manapság egyre gyakoribb, úgynevezett magatartászavaros, túlmozgásos gyerekek vizsgálatakor kiderült, hogy agyukban az a terület, amely az információk szelektálását végzi, illetve a mozdulatokat koordinálja, nem fejlődött ki kellőképpen.
Ezért az ilyen gyerekek, amikor a tanár a táblához hívja őket, lesodorják a padról a könyvet, orra buknak a szék mellé tett táskájukban, kezükben eltörik a kréta, és elég egy fénycsík, amely az ablakra vetül ahhoz, hogy figyelmüket a feladattól eltérítse.
Ez a probléma a fiúknál sokkal gyakoribb. Nem kellene, hogy így legyen.
Ha a kicsi gyerekeket, mint valamikor régen, bölcsőbe tennék (és az idős emberek többet ülnének hintaszékben), ha hagynák őket kedvükre négykézláb mászni, és később is eleget rohanni, mozogni, agyuknak ez a területei is harmonikusabban és gyorsabban fejlődne.
A mozgás ugyanis rendkívül fontos. Olyan elemi élettani ágy, ami nélkülözhetetlen a későbbi mentális fejlődéshez.
Beszéd
Azt mindenki tudja, hogy a lányok előbb kezdenek el, és tisztábban beszélnek, általában szókincsük is nagyobb. A fiúk ezt a verbális előnyt csak 16 éves koruk körül érik utol. PET-vizsgálatokból kiderült, hogy bár rendszerint a beszédközpontok a bal agyféltekében találhatók, a női agyban, a jobb agyféltekében is vannak a beszédért felelős területek.
Ezért van az, hogy ha a bal agyféltekét valamilyen sérülés, agyvérzés vagy bármi egyéb sérülés éri, a nők könnyebben képesek újra megtanulni beszélni.
Egy híres vizsgálatban rendkívüli matematikai képességekkel rendelkező férfiak és nők agyát vizsgálták úgy, hogy bonyolult feladatokat kellett megoldaniuk. Az elektromágneses felvételekről kiderült, hogy a feladatok megoldása közben a nőknél mindkét féltekei terület aktivizálódott, míg a férfiaknál csupán az egyik.
Ha egy férfi ír, beszél, figyel, logikai feladatokat old meg, csak a bal agyféltekéjét használja. A nő mindkettőt. Ez nagyon fontos különbség.
Minden relaxációs technika, a sámándobolástól a kultikus táncokon át az agykontrollig, azt próbálja elérni, hogy tudatunk hozzáférhessen a jobb féltekében tárolt és tudatunk számára alig megközelíthető tartalmakhoz.
Figyelem
A férj és a feleség egy partira hivatalosak. Az asztal mellett találkoznak egy régi ismerősükkel. Hogy vagy, Gizi, kérdezi a férfi. Nagyon jól, válaszolja Gizi, majd hosszan beszél szakmai és magánéleti sikereiről.
Este aztán, amikor hazaérnek, a feleség azt kérdezi a férjétől, szerinted mi baja lehet Gizinek. Semmi, vonja meg vállát a férj. Halottad, minden rendben van nála. És valóban ezt hiszi. A férfiagy ugyanis kevésbé képes az osztott figyelemre.
A nő azonban észreveszi a közlésen túli, úgynevezett metakommunikációs jeleket, az arcjátékot, a mozdulatok tétovaságát, a beszéd hangsúlyait, a szavak mögötti közlendőt is.
Ezért a nők jobb tárgyalópartnerek, hamarabb észreveszik, ha a másik unja, elfáradt, vagy a figyelme elkalandozik, és ilyenkor váltanak, lazítanak, vagy taktikát változtatnak.
A legtöbb férfi egyszerre csak egy dologra képes figyelni. A nő azonban egy időben képes rántást kavarni, telefonálni és a gyerekre figyelni.
Egyszerűen azért, mert a jobb és a bal agyféltekéje szimmetrikusabban működik. Ezért minden olyan képesség, amely a jobb agyféltekéhez kötött, a nőknél jobban működik.
Tájékozódóképesség
Kivételt képez ezalól a tájékozódóképesség. Bár ez a funkció egyértelműen a jobb agyféltekéhez kötött, a férfiak mégis jobb térlátással és tájékozódóképességgel rendelkeznek.
Ez valószínűleg azért van, mert a férfiak a tájékozódást egyetlen szempontra, például az út kanyarulataira szűkítik. A férfias tájékozódás lényege a leegyszerűsítés, míg a nőké sok szempont, alak, tárgyak, jelek, színek kiértékelése. Ezért a férfiak gyorsabban tájékozódnak, a nőknek ez lassabban megy, viszont biztosabb.
Ha ugyanazon az úton kell végigautóznia egy hölgynek és egy úrnak, és később ezt valakinek el kell magyarázniuk, a férfi biztosan el tudja mondani, hogy az út hol, hányszor, milyen szögben kanyarodott jobbra, balra, a nő viszont képes lesz elsorolni az út mentén található üzleteket, parkokat, és azt is, hogy milyen színű háznál kellett balra kanyarodni.
Patkányokon végzett kísérletekkel bizonyították, hogy ez a különbség éppúgy, mint a két agyfélteke nemek szerinti munkamegosztása, nem öröklött, hanem a nemi hormonok hatására létrejött különbözőség.
Megérzés
Amikor a női megérzésről beszélünk, ez sem valami mitikus dolog. Azzal van összefüggésben, hogy a női agy a férfiagynál szimmetrikusabb, és a két félteke között több a kapcsolat. Mert mit csinál az ember jobb agyféltekéje?
Jobb féltekénkkel ismerjük fel az arcokat, ez reagál a testünkből jövő belső érzésekre, ezzel értjük meg a beszélő hangsúlyait. A jobb félteke, az ősibb, az ösztönösebb.
Az újszülöttekben a jobb agyfélteke az uralkodó, és ez dominál éjszaka, és oldott, fellazult állapotban is. Amikor tehát a női megérzésről beszélünk, nem történik más, mint hogy a női agy, genetikai adottsága révén, tudatosítja a jobb agyféltekében tárolt információkat.
Előhívja, és a bal agyféltekébe emeli azokat az emlékeket, amelyek bizonyos múltbeli események érzelmi, képi, hangsúlybeli elemeit őrzik. A bal agyfélteke pedig összehasonlítja a jelen eseményeivel, és jelez.
Azt üzeni: ez a mozdulat, ez az arcjáték, ez a hangsúly támadó magatartást takar, tartsd magad távol tőle. A férfi pedig megkérdezi, honnan tudtad, hogy ez az ember rosszat akar. Megéreztem, mondja a nő. És ez igaz is.
Hol lakik az érzelem?
Az érzelmi folyamatok központja az agyban jól ismert, úgy hívják, amigdala. Ennek a mandula alakú szervünknek a kétoldali sérülése után az érzelmi reakciók megszűnnek, a kísérleti állatok például feltűnően szelídekké válnak.
Kétoldali amigdalaeltávolítás után eltűnik, míg az amigdala elektromos ingerlésével könnyen provokálható agresszió. Az amigdala fontos szerepet játszik az undorérzés kialakulásában, és felelős azért, hogy felismerhetők legyenek más személyek érzelmi reakciói.
Szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal és a homloklebeny elülső részével, a prefrontális kéreggel. E terület kétoldali károsodása az esztétikai, morális és szociális érzelmek megváltozásához vezet. A kéreg alsó részének sérülése féktelenséget, gátlástalanságot, míg a felső rész károsodása közönyösséget, érzelmi sivárságot okoz.
Az agykéreg eltávolítása után a kísérleti állat a korábban semleges ingerre vad dühreakcióval reagál, melynek alapján feltehető, hogy ép viszonyok között a kéreg gátolja ezeket a reakciókat. A hipotalamusz egyes területeinek elektromos ingerlése pozitív viselkedést, másoké viszont dühreakciót és támadó magatartást vált ki.
Látható-e a gondolat?
Agyunk milliárdnyi idegsejtje működés közben elektromos erőt hoz létre, hiszen bennük szünet nélkül elektromos töltések áramlanak. Márpedig ott, ahol elektromos töltések mozognak, mágneses erőtér is található.
A kilencvenes évek végén az agykutatók számára kifejlesztettek egy olyan műszert, amely képes észlelni ezeket a mágneses jeleket, meg tudja állapítani a jelek kiindulási helyét az agyban.
Sőt, a készülék térben egy-két milliméternyi, időben ezredmásodpercnyi eltéréssel fel tudja térképezni a mágneses jel terjedési útvonalát. Voltaképpen nyomon követi a gondolatokat az élő emberi agyban.
Természetesen nem erre a célra használják, hanem agyi vérzések, vagy epilepsziás rohamok kiindulási helyét keresik vele.
Isten központja az agyunkban
Van ilyen? Bizony van! Ennek az Isten-központnak, angol szóval God Spotnak a létezését a modern agykutatás minden vizsgálata alátámasztotta.
Módosult tudatállapotokban, például meditáció vagy imádkozás közben az agy meghatározott területein idegsejtcsoportok összehangolt aktivitása figyelhető meg. Ilyenkor az idegsejtek másodpercenként 40 hertzen rezegnek, s ezzel hozzák létre azt az érzékleti és gondolati élményt, amelynek során a meditáló vagy imádkozó különleges, mély felismerésekre jut.
A működő agyról készített felvételeken az agykutatók a halántéklebenyben találták azt a területet, amely akkor mutat aktivitást, amikor a vizsgált személyek spirituális vagy vallásos témákat hallanak.
A God Spot nem bizonyíték Isten létezésére, de megmutatja, hogy agyunk olyan irányba fejlődött, hogy végső létkérdéseket tudjon feltenni.
Az agy vizsgálatának módszerei
- EEG: Elektro-enkefalográfia. A fejbőrre felragasztott érzékelők segítségével az agysejtek elektromos működését méri.
- PET: Pozitron-emissziós tomográfia. Izotópok szervezetbe juttatásával a sejtek biokémiai folyamatait tudja nyomon követni.
- CT: Computertomográfia. Számítógépes rétegvizsgálat, amely az egész agyállományt képes feltérképezni.
- MRI: Mágnesesrezonancia-vizsgálat, a CT korszerűbb változata
Még nincs hozzászólás