A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Miért éppen Krisna?

Kovács Tamás, felesége, Krisztina és kilencéves kisfiuk, Nimród tulajdonképpen ugyanúgy élnek, mint a legtöbb család Magyarországon. Pest mellett, egy kisvárosban laknak, reggelenként kisfiukat iskolába viszik, aztán dolgozni mennek. Krisztina óvónő, Tamás szakács. Mi ebben az érdekes? Nos, ez rögtön kiderül, amint a lakásukba lépünk.

Fotó: Fejér Gábor

A házaspár otthonában ugyanis nem a televízió foglalja el a központi helyet, hanem az oltár. Az oltáron a murtik, azaz Krisna és hű társa, Rádha fényképe. A gyerekszobában, a polcon a magyar népmesék és a Ropi naplója mellett Krisna életéről szóló mesekönyvek sorakoznak. A falon a gyermek Krisna vigyázza Nimród álmát.

Mi is az a Krisna-tudat?
A Krisna-tudat egyházának alapja a hinduizmus egyik ága, a vaisnavizmus, azaz a Visnu istenben való hit. Tiszteletük legfőbb tárgya Visnu egyik földi megtestesülése, Krisna. Kékes bőrű, göndör hajú, fuvolázó fiúként ábrázolják. Kihívásokkal teli, ám vidám gyerekkorát a templomaikban színes falfestményeken mesélik el. Szent könyvük a Bhagavad-gítá, ami azt jelenti: a Magasztos szózata. A vallás azt tanítja, hogy az ember nem azonos a testével, hanem lélek, ezért halhatatlan.
A fürdőszobában nincsenek vegyszerek, csak természetes tisztítószerek. A hűtőszekrény húst sosem látott. A lakásban füstölők illata és valami ismeretlen békesség fogadja a belépőt.

Krisztina száriban, férje és kisfia dhótiban, vagyis a derekuk köré tekert vászonban nyitják az ajtót. Nimród majdnem kopaszra nyírt feje búbján lófarkocska, az egyistenhit jelképe.

 A család vallásuk előírásai szerint él. Soha nem fogyasztanak húst, tojást, hagymát sem, mert ezek az ételek tisztátlanok, és fölösleges vágyakat keltenek. A Krisna-tudatú hívőknek tilos alkoholt inni, dohányozni, szerencsejátékokat játszani, és csak gyermeknemzés céljából megengedett a nemi élet.

Ahol az új utam kezdődott

Általában korán kelnek és korán fekszenek le. A család hetente egyszer, szerdán együtt megy be a templomba, mert ilyenkor az iskola tanulói és tanárai közösen vesznek részt az oltárnyitási ceremónián. Csillaghegyen, a Krisna-tudatúak fővárosi templomában hajnalonként csak a mécsesek lángja világít.

A reggeli mantra során külön ülnek a nők és külön a férfiak. A meditáció, vagyis a dzsapázás minden hívő szent kötelessége. Ez azt jelenti, hogy végig kell pörgetni a 108 szemből álló, rózsafüzérhez hasonló láncot, miközben minden szemnél a Hare Krisna mantrát ismételgetni.

A "kezdő" Krisna-hívők naponta egy-két kört dzsapáznak, a felavatottak mindennap tizenhatszor görgetik végig a 108 szemet. A templomban a hajnali szertartás során a zene és tánc következik, majd a templom egyik papja, bhaktája a szentírásokból felolvas egy verset és annak magyarázatát.

Az ájtatosság után reggeliznek, majd ki-ki dolgozni indul. Krisztina a templom óvodájába, férje a templom konyhájára, kisfiuk pedig a krisnások államilag akkreditált általános iskolájának egyik tanulócsoportjába, ahol a hivatalos nemzeti tanterven kívül vallási tárgyakat és zenét is tanulnak. 

Nimród osztályában négy harmadikos és három negyedikes kisdiák tanul. Magántanulók, s bár évközben is van osztályzás, félévenként vizsgázniuk is kell.

- Mivel nagyon kevesen vannak, ebben az iskolában több figyelem és türelem jut a gyerekekre - mondja Krisztina, aki eredetileg művelődésszervezést tanul az egyetemen. - Sokáig kerestem az utamat - mondja.

Elvégeztem az agykontrollt, az angyalterápiát, tanultam reikizni, hallgattam asztrológiát, ahol találkoztam Tamással és a Krisna-tudattal. S akkor végre tudtam, hogy ebben a vallásban hazaértem, mert itt kaptam meg azokat a válaszokat,  amelyeket sehol máshol. Mint egy nagy puzzle, a kép kezd összeállni.

Elkezdtem dzsapázni

- Tulajdonképpen - veszi át feleségétől a szót Tamás - én is sokáig kerestem a helyem a világban. Évekig dolgoztam Amerikában, amikor hazajöttem, asztrológiát kezdtem tanulni, a buddhista tanok érdekeltek, vegetáriánus lettem.

Egyszer épp egy buddhista könyvet kerestem, amikor megláttam egy plakátot, amely védikus előadást hirdetett. Elmentem, de nem sokat értettem belőle. Inkább csak vonzott. Aztán szépen lassan kezdtem betartani a fogadalmat, elkezdtem dzsapázni, már nem jártam a haverokkal bulizni hétvégén, és az egyik asztrológiakurzuson találkoztam Krisztinával.

Lassan természetessé vált ez az életforma. Összeházasodtunk, mindketten kaptunk munkát a templomban, és a kisfiunkat születése óta ebben a szellemben neveljük. 

Kiút a fogyasztás, a kéj, a düh poklából
- Ez azt jelenti - folytatja Krisztina -, hogy tudjuk, az ember nem test, hanem lélek. A gyerekeket tiszteletre neveljük, sokat  beszélgetünk vele a Szentírásainkról, arról, hogyan helyezzük el ezt az ősi tudást a mindennapjainkban. Hiszen ezek az írások a mai napig aktuális témákkal foglalkoznak.

Többek között a lélek eredetével, az  élet céljával, a szenvedéssel, és módszerekkel, melyekkel a szenvedés csökkenthető. A kisfiunkkal együtt töltött időnket próbáljuk hasznosan, egészségesen eltölteni.

Úgy élünk, hogy bebizonyítsuk, van kivezető út a fogyasztás, a kéj, a düh, a mohóság poklából. Nem nézünk tévét, nem veszünk a gyerekeinknek kütyüket. Azt hiszem, a mi gyerekeink békésebbek, nyugodtabbak, kevésbé zaklatottak. Ez a stabil tudatállapotnak és a tiszta ételeknek is köszönhető.

- Amikor nem a templomba mentek, hanem mondjuk vásárolni, akkor is indiai ruhákat, szárit, dhotit viseltek?

- Nem. Ha például a szüleinkhez megyünk, nem festjük az arcunkat sem, húst azonban sehol sem eszünk.

- A családotok elfogadta, hogy krisnások vagytok?

- Igen, ki könnyebben, ki nehezebben, de elfogadják.

- És megkérdezik, hogy miért egy keleti vallást választottatok?

- Ha megkérdezik, elmondjuk.

- Akkor én megkérdezem. Miért?

- Azért, mert hiteles. A szentírások minden kérdésünkre választ adnak. Lelki tanítómestereink eligazítanak minket az élet valamennyi területén. Minden problémánkkal, kételyünkkel hozzá fordulhatunk. Ez egy tiszta, jókedvű, színes közösség. Sokat táncolunk, énekelünk. Szeretünk együtt lenni.

- És soha nem hiányzik, mondjuk, egy pohár jó bor?

- Nem, soha, eszünkbe sem jut.

- Na és a szex?

- A szex nem életszükséglet. Nem olyan, mint az éhség vagy a szomjúság. A gyengédséget, az összetartozást, a szerelmet másként is meg lehet élni. Érintéssel, öleléssel, simogatással.

- Ha egy mondatban kellene megfogalmazni a célotokat, mit mondanátok?

- Igyekszünk erőszakmentesen és önmagunkkal elégedetten élni.

Címkék: vallás, életforma, szári, bhakta, krisna krisna-tudat, erőszakmentesség, egyisten hit, dzsapa, rádha

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!