Gyula télen is tárt karokkal vár
A január nem éppen utazásra csábító hónap. A téli sportok szerelmesein kívül kevesen szeretik a nyirkos, hideg levegőt. Szívesebben ülnek valami jó meleg szobában, esetleg jó meleg gyógyfürdőben. Szívesebben választanak beltéri programokat. Nekik ajánljuk az egyik legszebb kisvárosunkat, benne a legrégebbi gótikus várat és az egyik leghíresebb fürdőt. Nekik ajánljuk, hogy látogassanak el Gyulára, és töltsenek ott néhány napot.
Erkel kedvenc parkja
Gyula az első világháborúig a megye fővárosa volt. Ma a fő látnivalói közül az egyik legizgalmasabb az Almásy-palota, Almásy gróf egykori otthona és a szomszédos kastély. Az Almásy-kastély Látogatóközpont 2018-ban bekerült Európa 40 legjobb múzeuma közé.
Itt már 1746-ban színjátékokat tartottak. Az Erkel család több generációja is adott itt zenei estet. Erkel Ferenc a kastély parkjában szerezte több operája egyes részeit. A 13 aradi vértanú közül tíz itt tette le a fegyvert. Munkácsy Mihály itt kezdett ismerkedni a festészettel.
A kastélyban látható kiállítás több mint egy bemutató. Izgalmas utazás a múltba. Megismerhetjük az egykori főurak hétköznapjait, a személyzet mindennapjainak részleteit és titkait. Nem is akárhogyan, hanem a 21. századi interaktív technika segítségével.
4500 forintért megtekinthetjük nem csak a kastélyt, hanem a várat, az Erkel-emlékházat és az időszaki kiállításokat is. Sőt, felmehetünk szétnézni a toronykilátóból. Gyula egyébként a tóparti nyári színházról is híres, a kastélyban remek színielőadásokat is láthatunk.
Egy kis történelem
Ha a kastélyt már bejártuk, mindenképpen meg kell néznünk a történelméről híres gyulai várat is. A XV. században épült, mára a középkori Magyar Királyság egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára a 16. század második felében Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
1566-ban támadta meg a török sereg. A magyar hadtörténetben példátlanul hosszú ideig, 62 napon át védte a várat a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000 várvédő. Végül győzött a túlerő, a vár elesett, és csak 1695-ben sikerült visszafoglalni.
A ma látható 24 kiállítótermében közel hét évszázad történetét járhatják végig a látogatók. Láthatjuk hogyan rendezkedett be itt a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. Az ostrom és a 16. századi vár szerkezetének felidézésében interaktív, digitális eszközök segítenek. A több mint 600 éves erődítmény a középkori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus vára.
A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra. Építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Neki köszönhető az úgynevezett Kerecsényi-kapu közelében található kerek ágyútorony is, melyet szaknyelven Corvin-bástyának neveznek.
Ha elfáradtunk, jöhet a pancsi
Magyarország a fürdők hazája. A föld alatt található vízkészlet igazi nemzeti kincs, mely az ország egyedülálló geológiai adottságainak köszönhető. Nem csoda, hogy hazánk bővelkedik gyógyfürdőkben és messze földön híres ásványvízforrásokban.
A gyulai várfürdő oldala így ír erről: „Gyula városának már a török uralom előtt volt hideg vizes fürdője. 1518-ban már oklevél rendelkezett arról, hogy azt a plébánosnak kell rendben tartania. A török időkben pedig természetesen felvirágzott a fürdőkultúra, Evlia Cselebi török utazó Gyulán már 11 fürdőről tett említést. 1722-ben Franz Rosenfeld metszetén pedig már ábrázolta is a török fürdőt.
A törökök kiűzése után a leghosszabban működő gyulai gőzfürdőt Popp Alajos építette 1887-ben, itt már 12 kád és egy artézi kútról táplált közös medence is várta a nemek szerint elkülönített fürdőzőket. Szabadtéri fürdőből több is működött a városban már a XIX. század végén, de az uszodaépítést szorgalmazó törekvések sikerére még várni kellett pár évtizedet.”
Persze hosszú út vezetett a mai Gyulai Várfürdő és Aquapalota kialakulásáig. Először az 1960-as években nyílt meg, akkoriban a kelet- és nyugatnémet németek fontos találkozóhelye volt. Pandémia nélküli időszakokban egyre több látogató érkezik Romániából és Szerbiából is.
A Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros természetvédelmi területté nyilvánított ősparkjában található. 5500 m²-nyi vízfelülettel hideg-meleg vizes fedett és szabadtéri, összesen 23 medencével büszkélkedhet. Minden korosztály talál itt magának szórakozást. Ha szeret sportolni, úszhat az uszodában, amelyben 25 méteres fedett edzőmedence vagy az 50 méteres olimpiai medence is van. Vagy gyakorolhat úszást gyermekeivel a kisebb medencékben.
A gyógyító gyulai termálvíz
A 2005 méter mélyről feltörő 72 fokos lkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvíz elsősorban kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és krónikus gyulladásos nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazható kiváló hatással.
A télen is működő gyógyászati részlegen reumatológus szakorvosi felügyelet mellett iszappakolás, rekeszes galván-, elektroterápiás kezelés, szénsavas fürdő, súlyfürdő, tangentorkezelés, orvosi masszázs, valamint gyógytorna és gyógyúszás is igénybe vehető. A gyógyiszapos pakolás is kérhető, mely alapanyaga a kolopi gyógyiszap, melyet speciális iszapfőző üstben főzik fel 100 fokra, majd hűtik vissza 42 fokig. Hatására az oldott ásványi anyagok bejutnak a szervezetbe.
A Várfürdő jól felszerelt tornatermében egyéni és csoportos gyógytornakezelésekre is lehetőség van. A tornacsoportokat a megbetegedések típusa és súlyossága alakítja ki, melyek többségét a hozzáértő gyógytornavégzéssel javítani lehet. Sajnos ez nem mindig eredményes a jelentkező fájdalom miatt. A víz alatti gyógytornát 8-10 fős csoportokban, speciálisan kialakított, gyógyvízzel feltöltött medencében végzik gyógytornászok irányításával.
Ha megéhezünk?
Ha megéhezünk, ha nem, ha Gyulán járunk, nem hagyhatjuk ki az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászdát, mely Magyarország második legrégebbi kávéháza. Csodás, empire stílusú épületében a díszesen festett falak között eredeti biedermeier bútorzat és hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel.
A képzőművészet szerelmeseinek
A festészet szerelmeseinek mindenképpen érdemes ellátogatni a Kohán-képtárba. Már csak azért is, mert a Kohán-hagyaték otthona békés megye első múzeumépülete volt. A dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben.
Kohán György festőművész Gyulaváriban született egy uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotókör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.
Csak igazi füstön füstölik
A gyulai kolbászt mindenki ismeri nemcsak Magyarországon, de külföldön is. Az egyik legfinomabb hungarikum, amely meghatározott, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz csak Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül előállított, fűszeres kolbászféleség.
A gyulai kolbász története lassan másfél évszázados múltra tekint vissza. A török uralom után Gyula városa Harruckern bárónak köszönhetően ismét vásárjogot szerzett. A tizennyolcadik, tizenkilencedik századra a gyulai vásár közép-európai hírnévre tett szert. A gyulai kolbász kezdetektől fogva a vásárok legkeresettebb portékája volt.
Az 1900-as évek elején ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült készítményeit már Európa-szerte ismerik, a gyulai hentesáruk kaphatóak Párizstól Rómáig. 1910-ben hivatalosan is kitüntetett termékké vált, a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert. A gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják.
A környék nevezetességei
Gyulától mindössze 11 kilométerre található a Tanyamúzeum, mely a 20. század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját mutatja be. Az ide látogató turisták különböző lovas programokon is részt vehetnek. A gyulai parasztok önkéntes adományaiból összegyűlt, közel 2000 darabból álló gyűjtemény népi lakberendezési tárgyakból, eredeti ruhákból, népi bútorokból és mezőgazdasági gépekből áll. A tájház által kínált részletgazdag bemutató 14 korhűen berendezett teremben tekinthető meg. (A múzeum tavasztól látogatható újra.)
Szabadkígyós (15 kilométerre Gyulától) legjelentősebb látnivalója az eklektikus stílust képviselő Wenckheim-kastély, mely 1875-1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült. A kastélyt övező 25 hektáros természetvédelmi terület angol és francia parkjában számos különleges faféle pompázik. A települést körülvevő természeti kincsekben bővelkedő puszta és erdőség madár- és növényi ritkaságokban gazdag.
Aki a lovakat szereti, ki ne hagyja a kicsit távolabb fekvő Mezőhegyest se. A Magyarország területén lévő és még ma is működő régi méneseink közül Mezőhegyes tekint vissza a legrégebbi múltra. A ménest 1785-ben II. József, a kalapos király utasítására alapították. Létrehozása egy fiatal katonatiszt, Csekonics József ötlete volt. A ménes nem mindennapi rekordot mondhat magáénak, hiszen három ma is ismert lófajtát adott hazánknak és a világnak: a gidránt, a nóniuszt és a furioso-north start, vagyis a mezőhegyesi félvért.
A lovas programok után vagy éppen helyett következhet a Gyulától 18 kilométerre lévő Póstelek. Itt télen a pósteleki parkerdőben remek korcsolyapálya várja a látogatókat. A parkerdő területén félnapos kirándulásokat lehet tenni, meglátogatva az egykori Wenckheim-kastély romjait. Az állatsimogató igazi élmény a kisgyermekeknek. A parkerdő területén a felújított Mókus Csárdában kemencében sült ételeket, kemencés palacsintát és jóféle halakat, szárnyasokat kóstolhatnak az éhes vándorok.
Békescsaba is a közelben van
Gyulától csupán tíz kilométerre Békéscsabán az Árpád Gyógy- és Strandfürdőt semmiképpen sem érdemes kihagyni. A fürdő igazán minden huszonegyedik századi igényt kielégít. Van benne uszoda lelátóval, a termálmedencék, gyermekmedence, a téli fürdő gyógymedencékkel és szaunával, gőzfürdővel és öltözőkkel, élmény- és tanmedencével játszótérrel várja a kisebbeket.
S ha már Békéscsabán járunk, nézzük meg a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményével rendelkező, több mint százéves múzeumot és a Munkácsy-emlékházat is, melyben a festő fiatalkorát töltötte.
Még nincs hozzászólás