Fogócska

2019. június 13. | Írta: Pusztai Luca Lili

Köztudott, hogy a randevúzás legfontosabb taktikai szabálya, hogy a nő minél tovább ellen tudjon állni a férfi leghőbb vágyának. Arról persze nincs pontos szám, hogy hány randi után engedhetünk a csábításnak, de azért az első három alkalmat illik kivárni anélkül, hogy valaki valakinél ott töltse az éjszakát.

A férfiak ugyanis akkor élvezik legjobban a játékot, ha nem kapják el azonnal a prédát, de közben minden elképzelhető trükköt bedobnak, hogy azon nyomban megkaphassák azt, amit igazából nem akarnak megkapni…

Ezek után érthető, hogy mi, nők összezavarodunk, és a végén pedig inkább engedünk a nyomásnak, mert arról már nem szól a fáma, hogy egyes nők nem foglalkoznak azzal, hogy a férfi mit is akar igazából.

Olyan ez, mint a macska-egér játék. A macska már rég megehette volna az egeret, de csak azért játszadozik még vele, hogy annak édesebb legyen az íze a halálfélelemtől. Ennyi erővel az egér hanyatt dobhatná magát a macska mancsában, és hagyhatná, hogy azonnal megegye, tönkretéve ezzel a macska önös érdekű játékát.

Ebből a szempontból tökéletesen megértem ezeket a nőket, akik kijátszva a férfi vágyát, inkább fittyet hánynak az egészre, és azonnal felkínálkoznak.  

Én mégis a jobb várni kategóriára szavazok.

Találkoztam egy sráccal, és úgy gondolom, a lehető legtökéletesebben viselkedtem, megfelelve az ő vágyainak és az enyéimnek is egyszerre. Még csak fél órája tarthatott a randink, amikor hirtelen, mintegy véletlen mozdulattal, a srác rám öntötte a sörét.

Szinte az egész ruhám csurom sör lett, és hideg is volt, úgyhogy elég rosszul érintett a dolog. Ő zavarba jött, vagy százszor bocsánatot kért, majd felajánlotta, hogy hív egy taxit, hogy felugorjunk hozzám, hogy át tudjak öltözni, mert mégsem maradhatok ilyen sörösen.

Akkor felmerült bennem a gyanú, hogy ugye nem ez a csajozós taktikája, hogy minden nőre ráborítja a sörét, majd nagylelkűen felajánlja, hogy hazaviszi taxival, és véletlenül már ott is marad.

De a fiú szerénynek, zavartnak és nagyon aranyosnak tűnt, és a randinak sem akartam ilyen gyorsan véget vetni, ezért engedtem, hogy feljöjjön hozzám, amíg én a fürdőszobában átöltözöm.

A srác, ahogy illik, felvetette, hogy mi lenne, ha inkább itt maradnánk, venne egy üveg bort, itt nálam mégiscsak meghittebben lehet beszélgetni, mint a város zajában. Átláttam a játszmát, és rákérdeztem, hogy ugye nem direkt öntött le a sörével.

Erősködött, hogy dehogyis, teljesen véletlen volt, bár ha így belegondol, jól sült el a dolog. Nevettünk, majd kézen fogtam, és eljöttünk otthonról. A város zajában pedig újra felvetette, hogy mi volna, ha most én nézném meg, hogy ő hol lakik, de persze csak azért, mert ő már látta az én lakásomat, és így lenne igazságos.

Természetesen csak beszélgetnénk, és ott aludhatnék, ha szeretnék. Egyértelmű nemmel válaszoltam, és kértem, hogy kísérjen haza. Hazafele az úton még egyszer megpróbálkozott azzal, hogy mi lenne, ha nálam aludna, majd amikor elutasítottam, láthatólag lefagyott, és úgy tűnt, mintha durcássá vált volna.

A kapualjban megcsókoltuk egymást, még a kulcsommal sem babráltam hosszú percekig, mert rögtön megtaláltam a táskámban. Így visszagondolva, úrinőként viselkedtem, és a macska-egér játéknak is megfeleltem, már csak az a kérdés, hogy felhív-e. Az viszont örök rejtély marad, hogy vajon direkt vagy véletlenül borult-e ki az a pikoló világos.

Címkék: párkapcsolat, randevúzás, macska-egér játszma, egyéjszakás kaland, csajozós taktika