A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Az első három hónapunk

Az elmúlt negyed év túlzás nélkül életem legintenzívebb időszaka volt, melyben számos tapasztalattal gazdagodtam a kisgyermekekről, a házastársi kapcsolat átalakulásáról, arról, hogy az ember családja és környezete hogyan változik, amikor gyermek születik. Emellett remek önvizsgálat is volt a tavaly október óta eltelt idő számomra, mely engem is átalakított.

Fotó: Shutterstock.com

Azt szokták mondani minden változásnál, hogy három hónap kell egy új dolog beállásához, legyen szó új lakásról, munkahelyről, bármilyen élethelyzetről. Ezt nagyjából magam is meg tudom erősíteni.

Ha statisztikus lennék, így foglalnám össze a dolgokat: Három hónap, 70 centi, 7 kg. A használt pelenkák száma végeláthatatlan, az alvási idő elenyésző. Pihenés, luxus, szórakozás - mások meséltek már róla.

Étkezés - amikor a gyermek engedi. Romantika a feleségemmel - régi képek és videók nézegetése. Barátok, család - mindenki hozzánk jön. Elsajátított új ismeretek száma - nagyjából a galaxisunkban lévő csillagok számával egyezik meg.

Jelenleg ott tartunk, hogy 5 hónapos-féléves gyermekruhák közül kell válogatnunk Csanádnak, aki számításaim szerint pár nap múlva kinövi a gyermekkádat, és az olcsónak éppen nem nevezhető babakocsit is.

Ám ezek nem problémák, hiszen a pénz a fán nő, csak le kell onnan szedni. Jól tudom, ami igazán lényeges, az az, hogy a kisfiam továbbra is egészséges, és egyre inkább kialakulóban van az éntudata.

Hosszan szoktunk beszélgetni az élet dolgairól, ahogy azt hagyományosan megköveteli az apa–fiú kapcsolat. Csanád szigorú kritikus, hiszen egyből és hangosan jelzi, ha nem tetszik neki valami, amit teszek.

Például, ha kicsit melegebb a táp, ha a másodperc törtrésze alatt nem adom oda neki a cumiját, amikor azt kéri, valamint ha nem veszem fel tüstént, amikor például szelek bántják.

Úgy érzem, leginkább alázatra tanít a gyermekem, arra, hogy a feleségemmel eddig felépített kis világunkat most köré kell helyeznünk, általános iskolai matematikatanulmányaiból felidézve mondhatnám nagyképűen, hogy Csanád lett az origópontunk.

Olyan változásokon megyek át, amióta a kisfiam az életem része, hogy magam is meglepődöm - magamon. Elérzékenyülök (na jó, sírok) egy-egy megindító hírt, filmes jelenetet látva.

Már nem (inkább kevésbé) idegesít, ha autóvezetés közben bevág elém, vagy le akar szorítani egy másik sofőr, mert csak arra gondolok, hogy én a családomhoz haza kell, hogy érjek, mert ők várnak engem, nekik szükségük van rám, nekem pedig rájuk.

Pozitív és nosztalgikus együttérzést vált ki belőlem, ha meglátok egy állapotos hölgyet, és egy szűk kis közösség tagjának tekintem magam, amikor Krisztinához és hozzám hasonló kisgyermekes párokat pillantok meg.

Érdekes, hogy az esti fürdetés, a délutáni séták és az éjszakai kelések is természetes folyamatokká váltak. Azt is szépen, lassan feldolgoztam már, hogy a feleségem elsősorban anya lett, és csak utána az én párom.

Higgyék el, ez egy férfinak nehéz és hosszan tartó folyamat, amire semmilyen könyv, baráti tanács nem készíti fel, ezt vagy megérti és elfogadja, illetve természetesnek tartja, vagy szomorú és a statisztikát erősítő utat választja. Nehéz, sokszor kilátástalannak tűnő időszakon vagyunk túl, ám a kapott boldogság, öröm és harmónia Bill Gates vagyonával ér fel.

Címkék: romantika, bill gates, apa-fiú kapcsolat, kisbaba születik, kisbaba, egy kispapa viszontagságos hétköznapjai

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!